Motorcsónaktúrák

A Tisza-tó hangulata el sem képzelhető békakórus nélkül. A Tisza-tavon a hüllők közül a leggyakrabban a vízisiklóval találkozhatunk. A vízen közlekedő hüllő néha akár a már sokak számára rémítő méretű egy métert is meghaladhatja. A tavon még több helyen láthatunk napozni a mocsári teknőst. A töltéseken fürgegyíkokkal találkozhatunk. A Tisza folyó egyik legértékesebb ragadozó emlőse a vidra. A hazai természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően hóddal is találkozhatunk. 

A kilátókról magasabbról is belepillanthetunk a növény és madárvilágba, sőt felbukkanhat egy-egy nagyobb testű hal is a környék vizein.

A Tisza virágzásának azt nevezzük, amikor a tiszavirág (Palingenia longicauda) nevű nagyméretű kérészfaj életének utolsó és legfontosabb napjairól szól. Azért kel ki három év lárvaállapot után, hogy szaporodjon, és utána szinte azonnal elpusztuljon.

Tiszavirágzás Tiszainokán 2022-ben. Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park

A 8-12 cm-es rovar csak a tisztább vizekben él meg, sajnos Európa legtöbb folyójából már eltűnt. Szerencsére a Tisza és egyes mellékfolyóiban még megtalálható.

A kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben, ahol többnyire három nemzedék él együtt. Ez idő alatt kb. 15-25 alkalommal vedlenek. Minden évben, ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart. A látványos természeti jelenség intenzitása évről évre változó. Elsőként 1726-ban Luigi Ferdinando Marsigli, olasz hadmérnök írta le, amikor Magyarországon járt.

A tiszafüredi madárrezervátum egyik legjelentősebb részét az a vegyes gémtelep jelenti. Sok helyütt látható a bakcsó, a hófehér kis kócsag, a gyakorta látható sikeres halász szürkegém. Itt fészkel a színpompás üstökösgém, valamint a kanalasgém is. A tározó vizén dankasirály költőkolónia alakulhat ki, de rendszeresen csatlakoznak hozzájuk a küszvágó csérek is. Néha szerkőt is láthatunk a tó fölött. A nádasokban is gazdag madárfauna fészkel. Itt költ a főként hangjukról felismerhető nádi énekesek közül a nádi tücsökmadár, nádiposzáták. Sokszor a nádszálak tetejére is kiül a jellegzetes, vízpartot járó ember fülének nélkülözhetetlen "kri-kri-kri-kra-kra-kra" hangú nádirigó. Viszonylag gyakran láthatunk barkóscinegéket, nádi sármányt. A nádasok fészkelő ragadozómadara a barna rétihéja. Szinte mindenhol láthatunk szárcsát és vízityúkot, nyári ludat, récét. Védendő ritkasága a tájnak a réti sas. A tó fölé sokszor egerészölyvek köröznek be, szerencsésebbek akár solymokat, kányákat is láthatnak. A tározó területén a fákon kárókatonákat is láthatunk. Él itt bölömbika, törpegém, és a valaha kipusztulás szélére sodródott nagykócsag és vörösgém.